Egyetlen ember is k�pes lehet arra, hogy a k�r�lm�nyek ellen�re megv�ltoztassa a dolgok menet�t. A mond�s igaz�t mi sem bizony�tja jobban, mint Oskar Schindler t�rt�nete. Steven Spielberg nem sokkal a megjelen�se ut�n elolvasta az ausztr�l Thomas Keneally reg�ny�t, m�gis 10 �vnek kellett eltelnie, hogy el�g �rettnek tartsa mag�t a Schindler list�ja filmre vitel�re. A film f�h�se, Oskar Schindler sz�letett �zletember �s szerencsej�t�kos. A m�sodik vil�gh�bor� legelej�n elker�l a megsz�llt Lengyelorsz�gba �s azonnal meg�rzi, milyen hatalmas �zleti lehet�s�gek ny�lhatnak meg el�tte. Bar�ti kapcsolatok �s n�mi �gyesked�s r�v�n megszerez mag�nak egy gy�rat - a Deutsche Emailware Fabrikot - �s nem gy�z eleget tenni a be�z�nl� megrendel�seknek. K�nyvel�je, Itzhak Stern r�besz�li arra, hogy min�l nagyobb sz�mban foglalkoztasson zsid�kat, �gy nemcsak olcs� munkaer�t tal�l mag�nak, hanem seg�thet a koncentr�ci�s t�borokban szenved� embereken. A gy�r hamarosan a zsid�k egyetlen mened�ke lesz. 1944-ben a n�cik az Endl�sung, azaz a zsid�k�rd�s v�gs� megold�sa jegy�ben bez�ratj�k a helyb�li t�borokat, �s a rabokat Auschwitzba �s Treblink�ba, vagyis a biztos hal�lba akarj�k k�ldeni. Schindlernek gyorsan l�pnie kell, ha meg akarja menteni a munk�sait. N�mi korrupci� �r�n r�besz�li a n�met hat�s�gokat, hogy a termel�s szempontj�b�l n�lk�l�zhetetlen munk�sokkal egy�tt a gy�rat �ttelep�thesse a cseh-lengyel hat�rra, Brinnlitzbe. Ekkor k�sz�l el az 1100 nevet tartalmaz� lista, amelynek r�sztvev�i kalandos �ton, de megmenek�lnek a kremat�riumokb�l. Brinnlitzben Schindler gondoskodik arr�l, hogy a gy�r fenn�ll�s�nak 7 h�napja alatt semmi olyasmit ne �ll�tson el�, amelyet a n�metek hadic�lokra tudn�nak haszn�lni. 1945 m�jus 7-�n, amikor a t�bor lak�i megtudj�k, hogy a n�metek kapitul�ltak, �s abban is biztosak, hogy az oroszok pillanatokon bel�l el�rik Brinnlitzet, Schindler elb�cs�zik v�denceit�l. Mag�ra hagyja �ket, mert tudja, jobb, ha az amerikaiak kez�re adja mag�t…