Hogyan mozog a l�?

A p�rtacsont als� �z�leti ny�lv�nya emel�k�nt m�k�dik a patacsont �s a p�rtacsont k�z�tt, �s lehet�v� teszi a l�b k�nny�, gyors mozg�s�t.
A l�b tulajdonk�ppen csup�n k�tfajta �n seg�ts�g�vel mozog:

a l�bny�jt� inak, amelyek a patacsonthoz csatlakozva, el�l a l�bakon helyezkednek el;
az ujjhajl�t� inak, amelyek a l�b h�ts� r�sz�n tal�lhat�ak.
A patacsont mellett h�tul tal�lhat� ny�rcsonthoz csatlakoznak a ny�jt��n bizonyos r�szei, ez a r�zk�d�s tomp�t�s�ra szolg�l. A l� s�lya a patafalra nehezedik, nem a talpra. Nagyon r�vid pillanatokra, v�gta k�zben, a l� eg�sz s�lya csup�n az egyik l�b patafal�ra nehezedik! A pata �llapota befoly�solja a l� mozg�s�t, k�z�rzet�t �s teljes�t� k�pess�g�t egyar�nt.

K�NNY� �GET�S – RITMUS �S EGYENS�LY

A kezd�k az �get�st sokszor nagyon kellemetlennek tal�lj�k. Amikor elemelkednek a nyeregben, hamar elvesztik az egyens�lyukat. K�nny� �get�skor k�vetj�k a l� mozg�s�t – �gy mindj�rt biztosabban �rezz�k magunkat.



K�NNY� �GET�S, HOGY CS�KKENTSD A R�SZK�D�ST

Egy gyakorlott lovas sz�m�ra a sebes �get�s ki�l�se nem okoz gondot. Laz�n felveszi a l� mozg�s�t, �s a leszor�tott sarkakkal lefel� ir�ny�tja a lend�letet, ezzel cs�kkenti a r�zk�d�st. A kezd� azonban minden l�p�sn�l alaposan �sszer�zk�dik. A k�nny� �get�s j�val egyszer�bb az � sz�m�ra. Ha megtanultad k�vetni a l� mozg�s�t, �lvezni fogod ezt a j�rm�dot.


MUNK�RA!

A k�nny� �get�s nem olyan meger�ltet�: mindenekel�tt egyens�ly �s ritmus k�rd�se. El�sz�r viszont ezt is fut�sz�ron kell gyakorolni.

El�bb l�p�sben gyakorolj: a nyeregben �lsz �s elveszed a kengyelt: most felemeled az �lepedet a nyeregb�l, a k�vetkez� l�p�sn�l pedig vissza�lsz. T�bbsz�r gyakorold ezt a mozg�st: fel�llni, le�lni, fel�llni, le�lni –m�g nem megy eg�szen egyenletes ritmusban.
Miel�tt nekiindulsz, ellen�rizd a l�btart�sodat: a kengyelnek a talp p�rn�ja alatt kell lennie, a sarok lefel� ir�nyul, a l�bsz�r a l� oldal�n nyugszik. A boka mozg�kony marad, �s a l�bfej hegye a l� sz�ja fel� mutat. Kezedet tartsd nyugodtan az els� nyeregk�p�n.
Egyenesedj fel an�lk�l, hogy homor�tan�l. V�llaidt�l a t�rdeiden kereszt�l a l�bujjaid hegy�ig f�gg�leges vonalnak kell h�z�dnia. Adj vil�gos jelet a lovadnak, hogy �getni kezdjen. �get�sben �llj fel minden m�sodik �temre, �s k�zben t�maszd meg magad a t�rdeiddel. Az egym�s ut�ni patadobban�soknak j�l el kell k�l�n�lni�k.
Le�l�skor igyekezz puh�n a nyeregbe cs�szni. Figyelj az egyenletes kett�s �temre: fel�llni, le�lni, el�llni, le�lni. Sz�mold a ritmust: egy, kett�, egy, kett�. Kezdetben a kezeiddel a nyeregre t�maszkodhatsz, vagy f�l k�zbe veheted mindk�t kant�rsz�rat, �s a m�sikkal a l� s�r�ny�be kapaszkodhatsz. Laz�n k�vesd a l� mozg�s�t.
L�P�SRE �T�LL�TANI

Az �ll�t�shoz n�h�ny f�lpar�dot adsz. �lj ki n�h�ny taktust, �s egyenes�tsd ki a fels�testedet. Hagyd, hogy a l� egyenletesen a sz�rra t�maszkodjon, �s vedd vissza a lapock�idat.

�GET�S: LEND�LETES J�RM�D

Az �get�s k�t�tem�: a l� egyszerre fog talajt a jobb mells� �s a bal h�ts� l�b�val, azt�n j�n a szabad lebeg�s pillanata, majd a bal mells� �s egyidej�leg a jobb h�ts� l�b fog talajt. Egyes lovaknak eg�szen nagy t�r�tfog� l�p�s�k van, n�luk a lebeg�si f�zis rendk�v�l �rz�kletes. M�sok �gy emelik meg a pat�ikat, hogy k�zben a h�tuk alig mozdul (ilyen Alkony). Ez ut�bbiak �get�s�hez a kezd�knek k�nnyebb alkalmazkodnia.

TEREPEN

Ha m�r r�j�tt�nk a fort�ly�ra, a k�nny� �get�s igen k�nyelmess� v�lik, �s j� hossz� ideig tudunk majd �gy lovagolni. A l� is nagy �tszakaszokat k�pes �get�sben megtenni; nem f�rad ki olyan gyorsan, mint a v�gt�ban, �s az iz�letei sincsenek annyira megterhelve. Terepen mindig k�nny� �get�sben lovagolunk, hogy ne vegy�k t�ls�gosan ig�nybe a lovat.

!FIGYELEM, HIBA!

Semmi esetre se kapaszkodj a kant�rsz�rba. Am�g nem vagy biztos magadban, t�maszkodj a kezeiddel a nyeregre, vagy kapaszkodj a l� s�r�ny�be! Fontos, hogy a kezeid nyugodtak legyenek, mivel a � egy�bk�nt r�nt�st �rez a sz�j�ban, �s l�p�sbe esik vissza. Kezeidet tartsd alacsonyan, �s a k�ny�k�d maradjon laza.

�gyelj r�, hogy ne ess vissza kem�nyen a nyeregbe, ez a l� sz�m�ra kellemetlen. Ker�ld el azt is, hogy t�ls�gosan h�tra �lj a nyeregben, mert nehezedre fog esni a fel�ll�s a k�vetkez� �temn�l.

Vigy�zz arra, hogy fel�ll�skor ne g�rb�tsd be a h�tadat, de a medenc�ddel se gyere t�ls�gosan el�re. M�sr�szt viszont nem szabad homor�tanod sem a derekaddal.

J� TUDNI

A jobb vagy bal l�bon �getni

A k�nny� �get�s eset�ben egy diagon�lis l�bp�r el�relend�l�sekor �llunk fel. A m�si p�r l�b el�relend�l�sekor vissza�l�nk a nyeregbe. Hogy tudd, melyik l�bon �getsz, n�zd meg a l� lapock�it: melyik ker�l el�re, amikor fel�llsz? Ha a jobb lapocka, akkor jobb l�bon �getsz. Ha a bal, akkor pedig bal l�bon. Ciklusonk�nt k�t patadobban�st hallunk: a bal h�ts� �s a jobb mells�, valamint a jobb h�ts� �s a bal mells� l�b f�ldet �r�sekor.

Mit�l h�res Kincsem?

,,A verhetetlen"- �gy emlegetik a kis s�rga kanc�t, amely 54 fut�sb�l 54 alkalommal gy�z�zz, s �gy beker�lt a Guinnes Rekordok K�nv�be is. Kincsem 1874-ben l�tta meg a napvil�got, �s m�r k�t�vesen, a versenyp�ly�ra k�sz�lve, a tr�ningben magcsillogtatta leend� k�pess�geit, majd 1876. j�nius 21-�n, els� verseny�ben Berlinben k�nny� gy�zelmet aratott. S ezzel elkezd�d�tt Kincsem vil�grasz�l� karrierje. N�gy verseny�vadon �t sorra verte meg Eur�pa legjobb teliv�rjeit Berlint�l Baden-Badenen, Pr�g�n, Pozsonyon, B�sen �t a pesti l�versenyp�ly�ig. Olyan verseny is akadt, ahol senki sem volt hajland� ki�llni ellene, �s a tulajdonosnak lovakat kellett b�relnie, hogy fussanak vele, vagy egyszer�en ,,egyed�l k�r�lj�rt", mert nem volt, aki megpr�b�lt volna versenyre kelni a verhetetlennel. 54 fut�sb�l csak egyetlen eset akadt, amikor lovasa k�nnyelm�s�ge miatt holtverseny alakult ki k�zte �s egy Prince Giles the First nev� m�n k�z�tt, s az akkori szab�lyok �rtelm�ben a tulajdonosok v�laszthattak. megfelezik a p�nzd�jat, vagy �jrafutj�k a versenyt. A m�n tulajdonosa boldogan belenyugodott volna a holtversenybe, Balskovich Ern� azonban ragaszkodott ahhoz, hogy �jra lefuss�k a futamot. M�sodszorra Kincsem k�nnyen, hat hosszal verte meg ellenfel�t...Kincsem utols� verseny�t 1879 okt�ber�ben Pesten futotta a Kancad�jban, majd a t�pi�szentm�rtoni Balskovich-birtok m�nes�be ker�lt, ahol h�rom kanca-�s k�t m�ncsik�t hozott a vil�gra. Azt a teljes�tm�nyt, amit Kincsem �ghezvitt, a vil�gon egyetlen l� sem tudta megism�telni, de m�g megk�zel�teni sem. 54 fut�sb�l 54 gy�zelem n�gy verseny�v alatt, hat orsz�g tizenh�rom k�l�mb�z� versenyp�ly�j�n-Kincsem t�nyleg m�lt� a ,,verhetetlen" n�vre!

Mi a l�verseny?

L�verseny alatt az �get�- �s a galoppversenyeket �rtj�k. Mindkett�ben egyszerre t�bb lovat ind�tanak a p�ly�n, �s az eredm�nyt a gyorsas�g d�nti el. Az �get�versenyeken a lovak a speci�lis k�tkerek� kocsi, az �gynevezett sulky el� fogj�k. A sulkyban �l a hajt�, �s a lovaknak a startt�l a c�lig csakis �get�sben-teh�t an�lk�l, hogy beugran�nak v�gt�ba - kell megtenni�k a t�vot. A galoppversenyen a zsok� a lovon �l, �n min�l gyorsabb v�gta �szt�n�zve a lovat, igyekszik a t�bbieket lehagyva, els�k�nt a c�lba �rni. A Galoppversenyeken bel�l l�teznek s�k-, g�t- �s akad�lyversenyek. A g�tversenyekenm a lovaknak s�v�nyakad�lyokat is �t kell ugraniuk, az akad�lyversenyeken pedig r�gz�tett akad�lyokat �s el�g komoly szintk�l�mbs�geket kell legy�zni�k. A legnehezebbnek tartott akad�lyversenyek Eur�p�ban: a csehorsz�gi Pardubic�ben rendezett verseny a h�rhedt Taxis - �rokkal, valamint az angliai �iverpool Grand National. Minden �v legjelent�sebb versenye a derby, amelyet a galopp- �s az�get�lovak sz�m�ra is megrendeznek. Agalopp lovak sz�m�ra a legnagyobb dics�s�g a h�rmas korona, a Tripe Crown megszerz�se, amelyet az a l� kaphat meg, amelyik h�rom�vesen megnyeri a h�rom legrangosabb verseny, a Nemzeti D�j, a Derby �s a St. Leger mindegyik�t.

Mit�l hidegv�r� a l�?

A melegv�r� �s hidegv�r� fajt�k megk�l�nb�ztet�s�nek alapja term�szetesen nem sz� szerint �rtend�, azaz nem az ereikben kering� v�r h�m�rs�klete, hanem legjellemz�bb tulajdons�gaik alapj�n kapt�k ezt az elnevez�st. A ,,hidegv�r�” az ide sorolhat� fajt�k v�rm�rs�klet�re utal, ugyanis �ltal�ban nyugodtabbak, lomh�bbak melegv�r� t�rsaikn�l. De k�llem�kben is sok a k�l�nbs�g. A hidegv�r� fajt�k t�megesebbek, nagyobbak, er�s csontozat�ak. Legt�bbj�kn�l er�s bokasz�rzet l�that�, �s m�g sz�rzet�k –els�sorban s�r�ny�k �s farkuk- is d�sabb, er�sebb sz�l�, mint a finomabb testfel�p�t�s� melegv�r� lovak�. A hidegv�r� fajt�kat �ltal�ban nehezebb munk�ra, nagy terhek h�z�s�ra, valamint mez�gazdas�gi munk�hoz haszn�lj�k. Munkab�r�sukat ink�bb a nagy er�kifejt�s, nem pedig a kitart�s �s az �ll�k�pess�g jellemzi. A k�z�pkorban sok hidegv�r� jelleg� lovat lovagoltak, mivel a p�nc�los lovagok neh�z, sokszor t�bb sz�z kilogrammos felszerel�s�t egy finomabb l� el sem b�rta volna, �s j n�h�ny mai h�tasl�fajta �sei k�z�tt is tal�lunk hidegv�r�ket. A hidegv�r� fajt�k t�bbs�g�t, �s ink�bb a teny�szt�k lelkesed�se, megsz�llotts�ga tartja �letben �ket, nem pedig a haszn�lhat�s�g. Azokban az orsz�gokban, ahol a l�h�st rendszeresen fogyasztj�k, a hidegv�r� fajt�kat h�stermel�sre is tartj�k �s teny�sztik.