Macsk�k

A kuty�k mellett a macsk�k az ember leggyakoribb �llati bar�tai.

A cic�k h�zias�t�sa egyes szakirodalmak szerint t�bb mint 9000 �vvel ezelõtt kezdõd�tt. A macska meg�t�l�se az elm�lt �vsz�zadok sor�n igen v�ltozatos volt. Egyes helyeken szentk�nt, m�s orsz�gokban a pokol k�pviselõjek�nt tartott�k sz�mon, mindaddig, m�g �rt�kel�s�n�l a hasznoss�g t�ls�lyba nem ker�lt. Miut�n a haj�kon �s a rakt�rakban igen j�l bevethetõ volt az egerek, patk�nyok ellen, visszanyerte a n�pszerûs�g�t.

"A XIX. Sz�zad elej�re a macska az ember k�zkedvelt t�rsa lett, de eg�szen a m�lt sz�zad v�g�ig teny�szt�s�t nem vett�k igaz�n komolyan. Nemes�tet�s�k Angli�ban kezdõd�tt, ahol az �j �llatfajt�k kiteny�szt�se hagyom�nyosan divatos �s sz�rakoztat� elfoglalts�gnak sz�m�t. A viktori�nus korban az addig csak v�s�rokban megrendezett macskaki�ll�t�sok az arisztokr�ci�nak is kedvelt t�rsas�gi esem�ny�v� v�ltak, melyek �ltal�nos n�pszerûs�g�t a kir�lynõ idõnk�nti megjelen�se m�g ink�bb fokozta.

A macsk�k ki�ll�t�sra val� teny�szt�s�nek �tlete Harrison Weirtõl sz�rmazik, akit ez�rt vil�gszerte a fajtiszta (pedirg�s) macsk�k atyj�nak tartanak. Az elsõ nagy ki�ll�t�st is õ szervezte 1871. j�lius 13.-�n, Londonban."

Az elsõ ki�ll�t�st term�szetesen nagyon sok k�vette Eur�p�t�l Amerik�ig. Magyarorsz�gon 1976-ban tartott�k az elsõ bemutat�t, de a b�r�lattal egybek�t�tt szeml�re 1978-ig v�rni kellett.

A k�vetkezõ �vben l�trehozt�k a Magyarorsz�gi Macskabar�tok Egyes�let�t, mely feladat�ul tûzte ki az �j fajt�k t�rzsk�nyvez�s�t, a ki�ll�t�sok szervez�s�t �s az �n. fajtaszabv�nyok (standard) meghat�roz�s�t (Fajtaszabv�ny: olyan le�r�s, mely egy adott fajta ide�lis p�ld�ny�t meghat�rozza.)

A standard k�t fontos dolgot mindenk�pp tartalmaz: a fajta k�llem�nek pontos le�r�s�t �s a fajta lehets�ges sz�nv�ltozatait. Egyes orsz�gokban a jellembeli tulajdons�gokat is r�gz�tik.

Ebbõl ad�d�an viszonylag k�nnyen megk�l�nb�ztethetõk a fajtatiszta �s a "fajt�tlan" egyedek: A tiszta teny�szet minden p�ld�nya k�llemben szinte teljesen megegyezik, m�g a "fajt�tlan" egyedek megjelen�si form�i igen v�ltozatosak.

A macska kiv�laszt�sa: "Ha eld�nt�tt�k, hogy szeretn�nk egy macsk�t, a k�vetkezõ k�rd�s az, hogy kever�ket vagy fajtatiszt�t v�lasszunk-e. A nem t�rzsk�nyvezett macsk�khoz egyszerûbb hozz�jutni - sz�tn�zhet�nk �js�ghirdet�sekben, �llatkeresked�sekben, vagy ell�togathatunk az �llatmenhelyekre. Ha fajtatiszta macsk�t keres�nk, nehezebben szerezhetj�k meg azt a k�lyk�t, amire v�gyunk, fõleg, ha az egy ritka fajta. Ne feledkezz�nk meg a fajt�k karakter�rõl sem: a hossz� szõrûek sokkal nyugodtabbak a keleti t�pus�akn�l, viszont r�vid szõrû rokonaikhoz k�pest j�val t�bbet kell a bund�jukat �polni. Ezek azonban semmik�ppen sem fajtab�li hi�nyoss�gok.

A macska v�rhat� �letkora 15 �v, f�ggetlen�l att�l, hogy t�rzsk�nyvezett vagy kever�k.

Amennyiben k�sõbb ki�ll�t�sra sz�njuk macsk�nkat, �gy kell kiv�lasztani a k�lyk�t, hogy az majd bemutathat� legyen. Ezek dr�g�bbak, mint a kisebb hib�val rendelkezõ, a szabv�nynak alig megfelelõ, sz�nhib�s, ki�ll�t�sra es�lytelen p�ld�nyok. Az apr� hi�nyoss�gok azonban nem �rdemelnek figyelmet, ha csup�n egy eg�szs�ges �s vonz� kedvencre v�gyunk.
A k�lyk�ket kb. h�rom h�napos kor k�r�l lehet �j otthonba vinni.